„Immigration: Cost or Benefit” (Migráció: Költség vagy haszon) címmel tartott kerekasztal-beszélgetést az ELTE ÁJK Aula Magna termében a budapesti Danube Institute kedden.
A kerekasztal apropója természetesen a migráció volt: Gerald Frost, a Danube Institute igazgatója a megnyitóbeszédében kiemelte, hogy Nagy-Britanniában és Németországban a lakosság jelentős része már bevándorlókból áll. A felszólalók részben ezzel kapcsolatban igyekeztek bizonyos konzekvenciákat levonni, mit okozhat a bevándorlók nagy aránya a gazdaságban, milyen szociális hatásai lehetnek ennek, valamint a tömeges migrációnak. És persze milyen költséget jelentenek az egyes társadalmaknak.
Melegh: a migráció tény
Az első felszólaló Melegh Attila, a Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitikai Intézetének egyetemi docense volt, aki korábbi felszólalásaihoz hasonlóan a migráció támogatása mellett foglalt állást. A szociológus szerint fel lehet tenni a kérdést, hogy szükségünk van-e migránsokra vagy nincs, de a migráció tény, itt történik a szemünk előtt. Melegh szerint nem válogathatunk abba, hogy ki hová menjen, hiszen a menekültek meghozzák a saját döntésüket. Persze azt is kérdezhetnénk, hogy miért pont most jött el a tömeges migráció korszaka, amire sok választ lehet adni Melegh szerint: a munkaerő iránti kereslet növekedése, a globális egyenlőség, a jobb élet reménye, a háborúk, és így tovább.
A Corvinus Egyetem tanára felszólalásában azt is elmondta: a bevándorlók nagyon sokfélék, nagyon sok csoportjuk van, akiket külön kellene kezelni, míg a migrációs politikák nagyon limitáltak és szűkösek. A szociológus egyébként a migrációval kapcsolatban számokkal alátámasztva hozzátette: a migrációs hullám nem csak Európát érinti, hanem az egész világon megnőtt a migránsok száma, ez csak leképeződik Európában is. Melegh zárómondatában még egyszer kijelentette: szükségünk van migránsokra.
Weede: Ez csak a kezdet, ez lánc-migráció
Melegh Attila után Erich Weede, a Bonni Egyetem nyugalmazott professzora következett, aki szögesen ellentétes álláspontot képviselt, mint a magyar szociológus. Weede szerint sokan gondolják, hogy ez a mostani migrációs hullám megoldás lehet az olyan problémákra, mint a társadalom elöregedése, a fiatal munkaerő hiánya. A professzor szerint ez azonban nem igaz. Weede elmondta: Németország ajtaja eddig jobban nyitva volt, mint bárki másé, hiszen 800 ezer menekült érkezett az országba. A professzor úgy látja, hogy ez csak a kezdet, mivel lánc-migrációról beszélhetünk, azaz sok esetben a családoknak még csak néhány tagja érkezett Európába, és a 8-10 fős család csak később érkezik majd.